31. Nem csak szavazatokat akar szerezni a Jobbik a
„felelőtlen ígérgetéssel”?
A Jobbik nem ígérget, hanem felvázolja, hogy mi az a program, amely
megmenthetné Magyarországot. Amit eddig ígértünk – Magyar Gárda,
Atilla Király Népfőiskola, Nemzeti Egyletek, Csengey Dénes Könyvtár
stb. – mindig megtartottuk, mert tudjuk, hogy a Jobbik ereje a
hitelességében rejlik. Nálunk a szavak mögött nem üres ígéretek,
hanem tettek vannak.
32. Magyarország hosszú távú érdekeit mennyire szolgálná egy
nemzeti radikális párt a Parlamentben?
Magyarország hosszú távú érdekeit csak egy nemzeti párt parlamenti
jelenléte segítené igazán. Nézzük meg, hogy szinte minden környező
országban ilyen jellegű pártok vannak az országgyűlésben vagy akár
kormányon. Csak nálunk nincs. Míg ezek az országok fejlődnek,
gyarapodnak, addig Magyarország csődbe jutott. Többek között azért,
mert nem volt egy nemzeti párt az Országgyűlésben, amely ezt
megakadályozhatta volna.
33. A Jobbik keresztény párt?
A Jobbik egy keresztény erkölcsi alapokon álló nemzeti párt. Minden
politikai lépésünket és programunkat áthatja a keresztény erkölcsi
kötelesség. Nem várjuk el tagjainktól, hogy vallásgyakorló, hívő
emberek legyenek, de azt igen, hogy azonosuljanak a krisztusi
tanítás értékrendjével. Ez nem melldöngetést és álszent képmutatást
jelent, hanem azt, hogy a politikát szolgálatnak fogjuk fel,
amelynek célja, hogy az igazságot, a szolidaritást és a rendet
megjelenítse a társadalmi működésben.
34. Mit ért az alatt a Jobbik, hogy célja a rendszerváltás
befejezése?
1990-ben átalakultak ugyan az ország intézményi keretei,
diktatórikus helyett demokratikus intézmények jöttek létre. Az
ország függetlensége azonban nem valósult meg, a szovjet
fennhatóság alól egyszerűen átkerültünk az euroatlanti „gazda”
kezébe. Ami pedig a legszomorúbb, hogy a politikai hatalom
ugyanazok kezében maradt, akik 1990 előtt is birtokolták azt. A
rendszerváltozás befejezése akkor valósul meg, ha az ország valóban
egy független, erős állammá válik, és az egykori kommunista
vezetőket törvény tiltja majd el mindenfajta közéleti
szerepvállalástól.
35. Hogyan segítené a magyar kis- és középvállalkozókat a
Jobbik?
Az eddig kormányok többé-kevésbé mindig a multik érdekei szerint
politizáltak. A Jobbik a magyar vállalkozásokat segítené, egyrészt
a munkát terhelő adójárulékok csökkentésével, másrészt a súlyos és
értelmetlen bürokratikus előírások megkönnyítése révén, harmadrészt
azzal, hogy ösztönözné őket, hogy új – hazai, határon túli és
külföldi - piacokra jussanak.
36. Mi a garancia arra, hogy a Jobbik hatalomba jutva nem
lesz olyan, mint a jelenlegi parlamenti pártok?
Támogatjuk a civil kontroll erősítését a politika felett. A
képviselők visszahívhatóságának intézményi megteremtését, a
mentelmi jog szűkítését és a politikusbűnözés szigorú büntetését és
felszámolását.
37. Hogyan alakult meg a Jobbik?
A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) 1999-ben alakult az ország
több egyetemének és számos főiskola hallgatójának a részvételével.
A célja akkor az volt, hogy pártfüggetlen módon segítse a nemzeti
pártok tevékenységét. A 2002-es választások kudarca után azonban a
generációs korlátokat lebontva előbb mozgalommá, majd 2003 őszén
politikai párttá alakult.
38. Miért kötött 2006-ban választási szövetséget a MIÉP-pel
a Jobbik?
A 2006-os választási szövetség egy kényszerházasság volt, amely
azért született, mert a MIÉP már nem, a Jobbik pedig még nem volt
olyan erős, hogy önállóan nekivágjon egy országgyűlési
választásnak. A választásokon a szövetség a kitűzött célt nem érte
el, hiszen nem sikerült az Országgyűlésbe jutnia, ezért a Jobbik
úgy döntött, hogy a soron következő választásokon már önállóan
méreti meg magát.
39. Milyen elemekből áll a Vona Gábor által meghirdetett új
radikalizmus programja?
Az új radikalizmusnak három pilléren kell állnia. Az egyik a már
megszokott elem, a nemzeti érdekek következetes, radikális
képviselete. A másik kettő új elem, amelyet a korábbi nemzeti
radikális pártok hibáiból tanulva emelt be a párt elnöke. Az egyik
a szakmai alaposság, vagyis annak megmutatása, hogy az új
radikalizmusnak erős, alapos programja és a megvalósításhoz jó
szakértői vannak. A másik pedig a kulturált és érthető hangnem. A
radikalizmus korábban hol túl vulgáris, hol túl intellektuális
volt, így az emberek távolinak érezték maguktól.
40. Mi a célja a Jobbiknak az Atilla Király
Népfőiskolával?
Az Atilla Király Népfőiskola célja, hogy minél több településen
havi rendszerességgel teremtsen lehetőséget az emberek számára
ahhoz, hogy olyan információkhoz jussanak, amelyeket máshol nem,
vagy alig kapnának meg. A hallgatókat jelenleg az ország 14 pontján
várjuk az elhallgatott magyar történelemről, a magyar kultúráról, a
keresztény erkölcstanról és a XXI. század aktuális problémáiról
szóló előadásainkra. Szeretnénk, ha az országban legalább 100
helyen tudna kihelyezett oktatást tartani a Népfőiskola.
41. Miért alapította meg a Jobbik a Csengey Dénes
Könyvtárat?
A Csengey Dénes Könyvtár egyelőre egy helyen, Budapesten működik.
Adományokból és gyűjtésekből állítottunk össze egy olyan
könyvtárat, amelyben a magyarsággal, történelmünkkel és
kultúránkkal kapcsolatban az alapvető nemzeti munkák mellett számos
értékes és ritkaságnak számító kötet várja az olvasni vágyókat.
42. Mit jelképez a Jobbik címere?
A Jobbik címere egy stilizált vitorlás hajó, amelynek árbocát a
kettős kereszt, vitorláit pedig a nemzeti színű körök adják.
Jelentése, hogy a történelmi tradícióink adják az alapot (árbóc),
amelyre a közösségeinknek (családok, szervezetek, települések,
egyházak és maga a nemzet) együtt kell felépíteniük magukat.
Amennyiben ez sikerül, akkor sikerül a vitorláinkba vonnunk a
történelem szelét, és a magyar nemzet szélsebesen gyarapodhat és
büszkén tekinthet saját jövője felé.
43. Mi a célja a Jobbik évek óta tartó keresztállítási
missziójának?
Az ünnepeink teljesen kiüresedtek, a fogyasztói társadalom
embereszménye maga alá gyűrte azok eredeti üzenetét. Így van ez a
karácsonnyal is. Célunk, hogy a vásárlási lázban felhívjuk a
figyelmet a valódi lényegre, a szeretetre, a Megváltóra és az
összetartozásra. A közterületeken álló keresztek egy-egy
felkiáltójel szerepét is betöltik, melyek mellett egy pillanatra
megállhat az ember.
44. Milyen értékekkel egészítené ki a jelenleg hatályos
Alkotmányt a Jobbik?
A jelenlegi alkotmányt mi nem egészítgetnénk ki, hanem úgy ahogy
van, elküldenénk a múzeumba. Helyébe egy korszerű, a Szent
Korona-tan alapján álló alkotmányt képzelünk el, amely
helyreállítaná Magyarország történelmi jogfolytonosságát,
alkotmányos rendjét és lefektetné azokat a sziklaszilárd alapokat,
amelyekre újabb magyar évszázadok építhetők.
45. Mit tenne a Jobbik a magyar munkavállalók helyzetének
javításáért?
Az emberközpontú gondolkodás jegyében hangsúlyozni kívánjuk a
szolidaritás és az alulról szerveződő érdekvédelem fontosságát. A
munkajogi rendelkezéseket úgy át fogjuk dolgozni, hogy az
érdekvédők maximális jogi védelemben részesüljenek, mostani
kiszolgáltatottságuk megszűnjön. A Jobbik elsődleges feladatának
tekinti a munkavállalók, ezen belül is a külföldi tulajdonú és a
multinacionális társaságok alkalmazottainak munkajogi védelmét.
Ennek érdekében ki kell kényszerítenünk, hogy ezek a cégek tartsák
be az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
rájuk vonatkozó szigorú irányelveit. Másrészt meg kívánjuk
akadályozni, hogy a munkavállalói kérdésekben tényleges
jogosítvánnyal bíró szakszervezetek helyét az ilyennel nem
rendelkező ún. európai üzemi tanácsok vegyék át.
46. Hogyan alakítaná át a Jobbik a szociális segélyek
rendszerét?
A rendszeres szociális segélyek rendszere a cigány kisebbség nagy
része számára nem a munkakeresésre ösztönző támogatás, hanem a fő
megélhetési forrás lett. A Jobbik közmunkához kötné a segélyeket,
azok összegét jóval alacsonyabbá tenné a minimálbérnél, magát a
támogatást pedig jegyekben folyósítaná, vagyis lehetetlenné tenné,
hogy a segélyek kocsmázásra és dáridóra folyjanak el, ne pedig a
családok mindennapi költségeire, az iskoláztatásra.
47. Kormányképes erő-e a Jobbik?
A Jobbik többszáz szakértő bevonásával készül a kormányzásra, hogy
a magyarságnak valódi alternatívát kínáljon a jelenlegi parlamenti
erőkkel szemben. A több mint húsz szakpolitikai területet lefedő
kabinetek munkájának eredménye lesz a Jobbik választási programja,
amelyet komolyan is gondolunk, és nem csupán üres ígérgetésnek
szánunk.
48. Ki hozta létre a Jobbikot?
A Jobbik egy egyetemi ifjúsági szervezetből alakult előbb
mozgalommá, majd párttá. A politikai formációhoz csatlakoztak olyan
emberek, akik a korábbi pártokban csalódtak, de a közéleti
tevékenységet nem hagyták abba. Nagyon sok olyan állampolgár is
csatlakozott a Jobbikhoz, akik korábban nem léptek be egyetlen más
szervezetbe sem, mert kizárólag ebben az új erőben látnak
reményt.
49. Kivel működne együtt a parlamentbe kerülve a
Jobbik?
A következő parlament erői közül az intézményesített együttműködés
(pl. koalíció) a Jobbik számára elképzelhetetlen. Az MSZP és a
többi kis párt programja alapvetően eltér a mi elképzeléseinktől, a
Fidesz elképzeléseit azokban a kérdésekben tudjuk támogatni,
amelyekben a nemzet érdekét szolgálja, a többit azonban
elutasítjuk.
50. Miért hirdette meg Vona Gábor a Nemzeti Egyletek
mozgalmát?
A Jobbiknak a párt előretörésén és a párt építésén túl, nagyon
fontos, hogy megteremtse a tényleges összefogást az emberek között.
Ha valaki egyedül van az elveszik, ha összefogunk legyőzhetetlenek
vagyunk. Ma nagyon sok nemzetben gondolkodó ember van
hazánkban,akik tenni is szeretnének a változások érdekében, de nem
kívánnak belépni egy pártba,vagy nem tudják vállalni, például, a
Magyar Gárda tagsággal járó kötelezettségeket. Nekik nyújt keretet
a Nemzeti Egylet Mozgalom.
51. Kik lehetnek a tagjai és milyen kötelezettségekkel jár
a Nemzeti Egylet tagság?
A Nemzeti Egyletek Mozgalom pártsemleges. Mindenki tagja lehet aki
nemzetben gondolkodik és egyetért a mozgalom célkitűzéseivel,
legyen bármely nemzeti értékeket valló párt, mozgalom vagy
szövetség tagja. A Nemzeti Egylet tagnak egy dolgot kell vállalnia,
hogy minden körülmények között segítséget nyújt a mozgalom
tagjainak, ha azoknak szükségük van rá.
52. Milyennek látja a Jobbik az egészségügy helyzetét és
társadalmi szerepét?
Az eddigi kormányok az egészségügyet tönkretették, a nemzetet
megbetegítették. Az egészségügyi és halálozási mutatóink a világon
a legrosszabbak közé tartoznak. Az egészségügy ezért különleges,
semmihez sem hasonlítható szerepet tölt be a társadalomban.
Egészséges emberek nélkül nincs honvédelem, nincs rendvédelem,
nincs gazdaság, nincs oktatás, nincs kultúra – nincs nemzet, nincs
jövő sem. Ezért a Jobbik meghirdeti az egészséges nemzet
politikáját. Az egészségügyet ennek a célnak a szolgálatába kívánja
állítani és ehhez gyökeresen át kívánja alakítani szemléletében,
működésében és finanszírozásában is.
53. Milyen egészségügyi rendszert akar működtetni a
Jobbik?
A Jobbik ellenzékben és kormányon is mindent el fog követni, hogy a
nemzet egészsége minél előbb komoly mértékben megjavuljon, az
emberek minél egészségesebben és minél hosszabb ideig éljenek.
Ennek érdekében szükségesnek tartja egy nemzeti egészségkultúra
kialakítását, amelyben kiemelt szerepet kap az egészségmegőrzés, a
betegségmegelőzés és az oktatás-nevelés. Az egészségéért
mindenkinek tennie kell!
54. Milyen teendőket lát szükségesnek a Jobbik a jól működő
egészségügy érdekében?
Az egészségügyi ellátás minősége és eredményessége nem függhet sem
napi politikától, sem attól, hogy az egyén mely társadalmi réteghez
tartozik, sem attól, hogy hol lakik. Ezért új társadalmi
szerződésre van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi
ellátás színvonala megfeleljen a XXI. század korszerű elvárásainak
és lehetőségeinek. Ehhez fel kell mérni a teljes népesség egészségi
állapotát és meg kell határozni a társadalom szükségleteit, az ezen
alapuló ellátásokat és azok várható költségeit. Ennek ismeretében
lehet hozzákezdeni az egészségügy teljes átalakításához.
55. Milyen feltételeket kell biztosítani a Jobbik szerint
az egészségügyben dolgozóknak?
Az egészségügyben dolgozóknak a munkavégzésükhöz megfelelő
munkakörülményeket, a munkájuk jelentőségét elismerő, nyugodt
megélhetést lehetővé tevő jövedelmet, törvényben garantált és kellő
egzisztenciális hátteret adó, tervezhető életpálya-lehetőséget kell
teremteni a pályáról történő elvándorlás és pályaelhagyás
magakadályozása, az utánpótlás biztosítása, az egészségügyi pálya
vonzerejének és megtartóképességének növelése érdekében.
56. Milyen forrásokat kíván felhasználni a Jobbik az egészségügyi
célok megvalósítására?
Az egészségügy működésének biztosítása csak részben anyagi kérdés.
Helyes egészségpolitika és egészségkultúra kialakításával, az
egészségvédelem erősítésével és korszerű szervezési módszerek
alkalmazásával a rendelkezésre álló erőforrások optimálisan
használhatók fel. Az egészség, a munkavégző-képesség
helyreállításával az egészségügy jelentős hozzáadott értéket termel
a meggyógyított emberek által befizetett járulék- és adótöbblet
révén. Ezt a hasznot a társadalomnak el kell ismernie és az
egészségügybe vissza kell forgatnia. Az egészségügyben semmiféle
profitérdeknek nincs helye. Ezért az egészségügy
intézményrendszerét a nemzeti érdek védelmében nemzeti irányítás
alatt, az eszközrendszerét pedig nemzeti tulajdonban kell
tartani.
Forrás: Jobbik.hu